belépés belépés | segítség segítség | alkalmazások alkalmazások | RSS RSS | előfizetés előfizetés | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | Jobmátrix | NolRandi
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2011. március
25. péntek

Felgyorsította a Föld forgását a japán földrengés?

A japán földrengés tragikus híreinek egyik, tudományos szempontból érdekes vonatkozása az a feltételezés, amely szerint a földmozgás miatt megváltozott a bolygó tengelyének ferdesége, illetve a Föld forgásának sebessége.

Hargitai Miklós| Népszabadság| 2011. március 22. |15 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

Dulifuli_81 | 2011. március 23. | 18:08:37

Hosszabb távon törvényszerű, hogy az egymás körül keringő
égitestek forgása és keringése szinkronba kerül
az árapályerők miatt. E azt jelenti, hogy a Föld
végül 28 mai napos nappal fog forogni, de az sokára
lesz. Másik végkifejlet, hogy nem egészen így történik
az "összehangolódás", hanem egy "oszcillációval",
mint pölö a Merkúrnál, amikor is 3 keringés
2 nappal egyezik meg.

puli | 2011. március 23. | 06:23:02

Az egyik kőzetlemez bebukik a másik alá - egyik fölfelé másik lefelé mozdult el .Csak a végeredményt sikerült mérni ,meg néhány pont eltolódását.Szerintem ez is nagy bravúr volt .Idő kell mig kiderül ez mi mindenre hatott .Jó lenne a Golf áramlat ismét a helyére kerülne .
A nap dőlésszöge valóban változhatott .
A cseresznyefám már virágozna .

2x2=4 | 2011. március 22. | 22:56:12

Moderálási alapelvek- komment törölve -

2x2=4 | 2011. március 22. | 22:51:29

Moderálási alapelvek- komment törölve -

2x2=4 | 2011. március 22. | 22:44:55

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Benito Juarez | 2011. március 22. | 22:44:45

Na igen, a végén még globális felmelegedést is okoz majd ez a földrengés. A földrengésre is kiszabhatnának kvótát, mint a szén-dioxid kibocsátásra.

osipapa | 2011. március 22. | 22:37:07

Puli, 06:58:15
Igenam, de a cikk szerint a kozetlemez 7 metert megemelkedett, azaz ennyivel tavolabb kerult a Fold forgastengelyetol. A korcsolyas hasonlat alapjan ez esetben lassulnia kellett volna a forgasnak, nem gyorsulni.
Sydbarrett kerdese szerintem nem is olyan laikus. A kerdes az, hogy a Fold forgastengelye es a keringesi sikja altal bezart szog novekedett vagy csokkent az elmozdulas soran, hiszen ettol fugg a napsugarak beesesi
szogenek valtozasa is.

Barcsi | 2011. március 22. | 21:54:28

Felgyorsította? Oszt' kértek rá engedélyt Orbán Viktortól? Ha nem, akkor majd ő beleveszi az alkotmányba, hogy tilos felgyorsulni :)

Ezt is érdemes elolvasni hozzá:

http://index.hu/belfold/2011/03/22/makovecz_imre_orokre_benne_lesz_az_alkotmanyban/

Knapp | 2011. március 22. | 21:53:10

Zsoxx | 2011. március 22. | 21:17:59
vakablak | 2011. március 22. | 21:43:51

:))

vakablak | 2011. március 22. | 21:43:51

Nem baj, ennyivel is rövidebb ideig tart majd az Orbán-rendszer. :)

Zsoxx | 2011. március 22. | 21:17:59

Akkor most olcsóbb lesz a Tokió - Los Angeles repülőjegy?

Jager László | 2011. március 22. | 21:11:32

Hát mind ez izé!!!
J.L.

sydbarrett | 2011. március 22. | 16:32:59

Laikus kérdésem, hogy a kimozdulás után visszaáll-e a tengely az eredeti pozícióba, és gondolom, hogy a napfény beesési szöge is változni fog.

puli | 2011. március 22. | 06:58:15

Ha feltételezzük hogy ezek a hatások szuperponálódnak , ez valami extrapolációt is lehetővé tehet a következő időszakra .

Ha gyorsulás van akkor az adott tengelyhez tartozó tömeg a tengelyhez közelebb helyezkedhet el,-mint a korisoknál .

Az a szép hogy ma már ez a mozgás mérhető .

Valamilyen hatással lehet ez is a tengeri é a szél áramlására is ,-kvázi a klíma változására .

Tehát lehet tovább mérni és értékelni .

vitriol | 2011. március 22. | 00:34:54

Nem olyan vészes, mint HM IT cikkei, egy fontos információ mindenesetre kiamaradt. A bolygó forgása elsősorban nem a becsapódó meteoritok miatt lassult, azok hatása elhanyagolható a valódi okhoz képest. Ez pedig a Hold fékező hatása, egész pontosan az ár-apály jelenség keltette súrlódás.

HIRDETÉS

Bár a bolygó megrázkódásának a forgástengelyre gyakorolt maradandó „nyomait” egyelőre sem bebizonyítani, sem kizárni nem lehet, a földrengések és a Föld mozgásai közötti összefüggéseket kutató elméletek ugyanakkor a konkrét adatoktól függetlenül is izgalmasak.

A mostani földrengés kipattanásának helyén a csendes-óceáni kéreg heti két milliméteres sebességgel csúszik be az ázsiai kontinens alá. A Der Spiegel összeállítása szerint ez a tempó a rengés idején drámaian felgyorsult: a több száz méteres átmérőjű meteorit becsapódásával megegyező energiájú földmozgás nyomán a felül lévő kőzetlemez nagyjából 27 métert mozdult el keleti irányba, és 7 méterrel meg is emelkedett. A két lemez mozgásainak eredőjeként Japán 4,5 méterrel került közelebb az USA-hoz, a rezgés keltette mozgáshullámok pedig az egész bolygón végigfutottak.

A NASA becslései alapján a földrengés energiája 17 centiméterrel tolta el a Föld forgástengelyét (és vele a pólusokat). Olasz geofizikusok ugyanezt az értéket 25 centiméterre teszik. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy mindkét adat modellszámítások (és nem mérések) eredménye. A kőzettömegek egymáshoz képest történt elmozdulása vélhetően más változásokat is eredményezett: módosult (gyorsabb lett) a Föld forgási sebessége, így a nappalok is rövidebbek lettek néhány milliomod másodperccel. Valahogy úgy, ahogyan a jégen piruettező jégtáncos is képes lassabban vagy gyorsabban forogni aszerint, hogy egy kicsit kinyújtja vagy behúzza a lábát.

HIRDETÉS

A Föld forgási sebessége, illetve a tengely dőlésszöge nem állandó, a dinoszauruszok idejében például egy nap csak 23 mai óráig tartott. A változást számos durva fizikai hatás (vulkánok, meteoritok, földrengések) mellett a meteorológia, vagyis például a légtömegek mozgása is elő tudja idézni. Mindez elméletileg számításokkal viszonylag könnyen alátámaszható, mérésekkel bebizonyítani ugyanakkor rendkívül nehéz.

Amint azt Varga Péter szeizmológus, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos tanácsadója lapunknak elmondta, a világ eddigi legnagyobb földrengése, az 1960. évi chilei földmozgás magnitúdója (vagyis erőssége) 9,5 volt, aminek nyomán 5≈1019 Joule energia szabadult fel. Ez az energiamennyiség kb. háromszorosa az eddig ismert második legnagyobb rengésének, és kb. hatszorosa a mostani japán földrengésének. A chilei rengés Varga Péter elméleti modellszámítása alapján 130 cm póluselmozdulást gerjeszthetett. Ez a mai mérési pontosság mellett már kimutatható lenne, de akkoriban a tudomány még nem tudta produkálni a szükséges pontosságot. A mostani japán földrengésnél a valószínűsített póluselmozdulás éppen a detektálhatóság határán van, tehát nem kizárt, hogy utólag megmérni is sikerül majd.

(Tavaly is rengett a föld Chilében, és a NASA számításai szerint akkor körülbelül 8 centiméterrel mozdult el a forgástengely, a napok pedig 1,26 milliomod másodperccel lettek rövidebbek. A hat évvel korábbi, hasonló erősségű szumátrai földrengés sokkal pusztítóbb volt a tavalyi chileinél, mégis csupán 7 centiméterrel tolta el a tengelyt –az sem mindegy ugyanis, hogy hol pattan ki a rengés, és milyen irányban haladnak a mozgáshullámok.)

Bonyolultabb a helyzet a naphossz változása esetében: ez az 1960-as chilei (vagyis az eddigi legnagyobb) földmozgás idején a számítások szerint 8 mikroszekundum lehetett, ugyanakkor a megfigyelések pontossága jelenleg 10 mikroszekundum. Tehát kevéssé valószínű, hogy a jelenlegi mérési apparátus mellett egy földrengés mérhető naphosszváltozást képes gerjeszteni – ami persze egyáltalán nem zárja ki, hogy a Föld egy kicsivel gyorsabban forog a mostani földmozgás után.

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra    15 komment

HIRDETÉS

HIRDETÉS
.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS